Helen Hoang - A szerelem egyenlete

Köszönöm a nyereményt és olvasási lehetőséget

 az Olvassunk együtt blognak

és az Álomgyárnak!

Író: Helen Hoang

Cím: A szerelem egyenlete

Tartalom: Stella Lane szerint a világot a matematika tartja össze. A munkahelyén algoritmusokat készít, melyekkel előre láthatóak a fogyasztói tendenciák. Jóval többet keres, mint amennyit el tud költeni, és jóval kevesebb tapasztalata van a férfiakkal, mint egy átlagos harmincéves nőnek. 

Stella ráadásul Asperger-szindrómával él, és a nyelves csókról az jut eszébe, ahogy az apró halak a cápák fogait tisztogatják. Arra a következtetésre jut tehát, hogy gyakorlásra van szüksége. Mégpedig egy profival. Ezért felbéreli Michael Phant, az eszkortfiút. A félig vietnami, félig svéd, lenyűgözően jóképű Michael nem engedheti meg magának, hogy visszautasítsa Stella ajánlatát, ezért beleegyezik, hogy segít tartani az ütemtervet, az előjátéktól egészen a Káma Szútra bonyolultabb lapjaiig… 

Stella hamarosan már kifejezetten vágyik Michael csókjaira, és az érzések egész kavalkádja, melyet a férfi ébreszt benne. Tárgyilagos kapcsolatuk kis idő elteltével egészen meghitté válik, és előkerül a képlet, mely meggyőzi Stellát, hogy a szerelem bizony nagyon is logikus…

Helen Hoang első regénye, melyet saját Asperger-szindrómája ihletett, szívmelengető, üde románc, mely minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy nincs a világon az az adatmennyiség, amelyből megjósolható, mi fogja megdobogtatni az emberi szívet.

Kritika: 

Az első dolog ami megfogott a könyvben az a borítója volt. Egyszerű, letisztult. a színek összhangban állnak egymással ami csak azért könyörög, hogy vedd a kezedbe, mert ez nem mindennapi könyv! De nem ám, baby! Bár az angol borító is figyelemfelkeltő, de maradjunk a hazánkban megjelentnél! :D A fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet, muszáj volt elolvasnom amit nehezen bevallva, sok hallogatás után meg is tettem. Sajnos külső tényezők a könyv és közém álltak. Megérte! Ahogy egyre jobban elmélyedtem az olvasásban észre se vettem, hogy a karakterek a szívemhez nőttek, velük sírtam és nevettem. A történet kezdete kicsit instabil lábakon állt, nem igazán értettem, hogy Stella miért fél az emberi érintésektől, a szemkontaktustól (mivel nem igazán tudom milyen egy auttista eleinte furán álltam a viselkedéséhez is) és ez a titokzatosság buzdított, hogy tovább olvassam. Mondhatni olvastatta magát az egész könyv. Stella és Michael kapcsolata érdekes módon kezdődött, nem gondoltam volna, hogy főhösnőnk ilyen merész dologra vetemedik, de az embert érik még meglepetések. Nem volt nehéz elképzelni ahogy a kapcsolatuk egyre jobban bontakozott ki. Stella és Michael egyre többet tudtak meg egymásról és kedvenc szokásaikról, együtt "randiztak" amit előszerettel hívtak üzleti dolognak. Perszeeeee. Néha azért fejbe vágtam volna őket, hogy miért nem veszik észre a nyilvánvalót. A történet tele volt apró, imádnivaló fordulatokkal, sokszor felkacagtam egyes szituációkon, vagy épp elszomorodtam -SPOILER KEZDŐDIK- amikor szegény Micheal anyját Stella akaratlanul bántotta meg. Nem tudtam hibáztatni, de bele sajdult a szívem ahogy olvastam a lány önmarcangolását. A vége felé úgy tűnt kezd minden sínen lenni, tükön ülve drukkoltam, hogy na mikor jönnek össze, ki vallja be hamarabb, ki törik meg előbb? De felbukkant egy exügyfél, nevezetesen Aliza a kis ribi akit rühellek, de pszt, ez titok. Szóval felbukkant ez a nőszemély, mindenkit ledöbbentett, vagyis inkább a két főszereplőt. Viszont örültem is, mert muhaha Philip visszakapta a cápás csókot. Viszont itt romlott el minden, elfogott egyfajta pánik, hogy mi van ha az író így akarja befejezni? Egy románc ami ki se forrt? Sejtettem azért, hogy nem történne meg, de bennem volt az a kis és ha igen? ami sakkban tartott. De az író nem okozott csalódást, tökéletes véget adott, a kocka végül jó oldalra billent. 

Az angol borító egyik változata, ami nagyon tetszik! <3

Összességében:

Tündéri történet, tele kis csavarokkal, szexi eszkorttal nyami, visszahúzódó és nagyszájú lányokkal! Ajánlom mindenkinek aki szereti az üde romantikát, néhol trágár szavakkal és kis poénokkal fűszerezve! Tíz a tízből, hogy nem bánja meg az ember ha elolvassa! 

Kedvenc idézetek:

- Nézd a jó oldalát. Ha egy lány találkozik az anyáddal és nem lép le azonnal, akkor tudod majd, hogy gyűrűt kell húznod az ujjára.
- Dehogy - mondta Quan, kifelé kísérve Michaelt. - Akkor az lesz, hogy már nem egy, hanem kettő ördögűzésre szoruló nő lesz otthon.

- Az emberek nem kedvelik az őszinteséget. Kivéve, ha csak jó dolgokat mondasz. Furfangos dolog kitalálni, hogy mit gondolnak az emberek jónak, főleg akkor, ha nem ismerem őket. Ilyenkor olyan az egész beszélgetés, mint egy aknamező.

A szeretet, úgy találta fogsággal ér fel. Csapdába csal és szárnyaszegetté tesz. Röghöz köt, és olyan helyekre kényszeríti az embert, ahová nem akarunk menni - mint például ez a klub, ahol kívülállónak érezte magát.

Michael olyan volt neki, mint egy falat mentolos csokoládé. Próbálhat más ízeket, de mindig csak ő lesz a kedvence.