Baráth Viktória - Az igazság árnyékában

Köszönöm a recenziós példányt az Álomgyárnak! 



Cím: Az igazság árnyékában
Író: Baráth Viktória
Kiadó: Álomgyár
Oldalszám: 344

Fülszöveg: Hannah Jones immár San Franciscóban egyengeti karrierjét. Ő az iroda első számú védőügyvédje, így amikor egy fekete férfit gyilkossággal vádolnak, ő kapja a feladatot, hogy képviselje a védelmet. Ám az ügy igencsak kellemetlen, és nagy port kavar, mivel az áldozatok mind jómódú, fehér lányok. Hannah-nak félre kell tennie a saját érzelmeit. Hisz abban, hogy az igazi áldozat a vádlottak padján ül, és mindent megtesz azért, hogy ezt bebizonyítsa. Hannah töretlen lelkesedéssel végzi munkáját egészen addig, míg a múltja ismét árnyékot nem vet karrierjére és szerelmi életére. Képes lehet egy nő elfeledni minden fájdalmat, amit a számára legfontosabb ember okozott? Hogyan tudja feldolgozni az árulást és a hazugságokat? Létezhet második esély egy romokban heverő kapcsolatban?

Vélemény

Mikor befejeztem az első kötetet, rengeteg gondolatom támadt a folytatást illetően. Viki egy olyan függő végben hagyta az olvasóit, ami nem hagyott kétséget afelől, hogy szeretném a folytatást vagy sem. Márpedig nagyon érdekelt, de amit kaptam... nos őszintén szólva többre számítottam. Szeretem Baráth Vikit, nem azzal van a gond, de annyira nehezen fogtam neki az olvasásnak, mint ha csak fogorvoshoz mentem volna kihúzatni a fogamat. Lehet velem volt a baj, lehet, hogy pont nem jókor kaptam a kezeimbe a könyvet, de nem tudta azt az érzést nyújtani, amit eddig éreztem tőle. Teljesen le voltam taglózva, mikor a történet évekkel később folytatódott, az ember azt se tudta hirtelen hol van, és ez is csak néhány oldal után esett le, hogy ja hát amúgy ugrottunk pár évet.  

Rengeteg csavar volt benne, sokszor kapkodtam a fejemet, a végén már azt se tudtam hova nézzek, alig fogtam fel, de persze ez lehet az én hibám volt. Sajnáltam, hogy Hannah és Jason kapcsolatáról csak később tudhattuk meg a dolgokat, sőt még nagyon akkor se, az elején úgy éreztem nagyon sok az információ, szinte képtelen voltam befogadni.  Amennyire szerettem az első részét, annyira nem nyűgözött le a második. Természetesen nem szidni akarom, nagyszerű világot épített fel az írónő, de nekem úgy érzem túl sok volt ez. Az utolsó 20 oldalt már be se mertem fejezni, innen-onnan hallottam csak, hogy mi volt a vége, mondom hát valami hasonlót képzeltem el Baráth Vikitől.  

A karakterekről szólva, Hannaht már az első részben nem kedveltem annyira, sőt kifejezetten sokszor zavart a döntéseivel, és Jason lett a legjobb, de most... a kedvenc álompasim leesett a lépcsőfokról, egyszerűen nem tudtam elhinni mi történt vele. Annyira nem akarom savazni a könyvet, de tényleg nincs bennem rossz szándék, mégis úgy érzem... a végletekig csalódtam. Imádtam az első részt, az volt az első Baráth Vikis regény amit olvastam, és most mégis tehetetlenül állok, hogy a második kötet nem nyerte el a tetszésemet pedig már annyi ideje vártam rá. Szóval köszönöm, hogy olvashattam, de úgy érzem a sorozat befejező kötetét nem fogom a kezembe venni, talán legközelebb lesz olyan sorozata Vikinek, ami az én igényeimnek is megfelel jobban.