2018. november 30., péntek

Emma Chaise - Egy ágyban a herceggel

Köszönöm a recenziós példányt az Álomgyárnak!







Cím: Egy ágyban a herceggel
Író: Emma Chaise
Kiadó: Álomgyár
Fülszöveg: Nicholas Arthur Frederick Edward Pembrook Wessco királyságának trónörököse, úgy is mondhatnánk, méltóságos őszexisége, elképesztően vonzó, ellenállhatatlanul jóképű és szégyentelenül öntelt – de hát ki ne lenne az, ha folyton hajbókolnak előtte? 

De egyszer csak egy hóeséses manhattani éjszakán a herceg találkozik egy fekete hajú szépséggel, akinek esze ágában sincs meghajolni előtte. Helyette inkább belevág egy tál pitét a herceg képébe. 
Nicholas a fejébe veszi, hogy kideríti, vajon a lány is olyan ízletes-e, amilyen a pitéje. Trónörökösként hozzászokott, hogy megkap mindent, amit csak akar. 
Egy herceggel randizni nem éppen olyan, amilyennek a pincérnőként dolgozó Olivia Hammond elképzelte. Adott egy folyton ítélkező királynő, egy lelkesen helytelenítő másodörökös, egy csapat könyörtelen lesifotós és a nyilvánosság fürkésző tekintete. 
Bár ló húzta hintón tartanak a Roll Royces-ok felé, és újabban senkit nem nyakaznak már le, a királyi család tagjai még messze vannak attól, hogy maguk közé fogadjanak egy közembert. De Oliviának mindez talán megéri Nicholasért. Nicholas úgy nőtt fel, hogy az egész világ őt figyelte, és most a házasságával készülnek ugyanezt tenni. Itt az ideje, hogy eldöntse, ki is ő valójában, és ami még ennél is fontosabb, mit szeretne az életben: királyként uralkodni… vagy egyszerű férfiként örökké birtokolni Olivia szerelmét.



Kritika:


Borító: Az összhatás igazán passzol, árulkodik arról, hogy miről szól a könyv, sejtet titkokat, perzselő hangulatot és egyéb nyalánkságokat. 

Tartalom: Adott egy herceg, akinek a szülei meghaltak és nagyanyjával meg bajkeverő öccsével él egy óriási palotában. Tökéletes férfinak tűnik, magabiztosság és erő sugárzik belőle, a nőket sem veti meg, főleg ha megfizethetők, de a nagyanyja kiterveli, hogy házasodjon meg és szabadsági időt, csak öt hónapot ad. A herceg persze kiakad, hevesen tiltakozik ellene, de nem tud mit tenni nagymamája akarata ellen. Az első pár részben úgy tűnt, egy tipikus királyi kéjenccel van dolgom aki anyuci pici fia, de ahogy haladtam az olvasással, meglepő volt, hogy ez csak a látszat, amolyan réteg, hogy elfedje azt az embert aki valójában igazán önmaga minden cím és egyéb hercegi dolog nélkül. A másik főszereplő Olivia, aki Amerikában él és az anyja által hátra hagyott pite boltot vezeti. Napi rutinja, hogy hajnali 4-kor fel kel, elviszi a kutyáját sétálni, majd neki lát a pitének, hogy másnap eladhassa baráti áron az embereknek. Jó szívű lélek, ez már akkor érződött, ahogy a családjáról beszélt, mindent megtenne értük csak, hogy biztonságban tudja őket és szerintem ez példa értékű.  A két lélek sorsa végülis úgy keveredett össze, hogy Nicholas (atya ég, még mindig olyan gyönyörűen hangzik) a testvérét igyekszik összeszedni, hogy ne rontsa a királyi család hírnevét azzal, hogy mindenféle borsos áron megfizethető helyen megfordul, miközben máshol munkanélküliek. Szóval Nicholas érte megy, de közben a barátjával Simonnal a sárga földig leissza magát, vagyis inkább csak drága hercegünk. Miközben lófrálnak a városban, betérnek Olivia boltjába és pitét rendelnek. Nicholas jó részeg módjára flörtölni kezd a pincér lánnyal, pénzt ajánl neki, hogy feküdjön le vele, ami egyszerre vicces, groteszk és kicsit szánalmas, de azért maradok a viccesnél, mert szegény fúl részeg volt. Olivia visszautasítja az ajánlatot, elég szép pite arcba tolással, mivel Nicholas elég szépen a tudtára adta, hogy úgy is látja, hogy szüksége van a pénzre. Elmondom, legalább 10-15 percig röhögtem azon, ahogy elképzeltem szegény kandúrunkat, hogy totál felsül a beszólása után. Ezután egy ideig az útjuk külön vált, Nicholas józanodott, Olivia pedig sütögetett finom pitéket. A királyi sarj, mikor már nem szenvedett a másnaposságtól, visszament bocsánatot kérni a lányhoz és elhívta egy randira miközben nem szégyellte a magabiztosságát és pikáns megjegyzéseit a lány testére. (Néha még én is zavarba jöttem, pedig nem vagyok az a pirulós fajta.) Olivia visszautasítja, mellesleg fogalma sincs, hogy egy trón várományosa, de mihelyst megtudja, akkor se nagyon érdekli, mivel maga a férfi fogta meg őt annyira. Ahogy a mondás tartja, minél tovább ostromolják a várat, annál hamarabb elesik és ebben Olivia sem volt kivétel, pár "ostrom" után beadta a derekát és randira ment a szívtipróval. Fantasztikusan sikerült, a kémia kölcsönösen működött köztük, egy ideig minden rendben is volt, amíg Nicholas öccse bele nem rondított és a nyár helyett, amit együtt terveztek, hamarabb vége kellet szakadjon a románcnak. Vagyis vége szakadt volna, ha Nicholas ki nem találja, hogy Olivia tartson velük a tengeren túlra, amibe a lány vonakodva, de bele egyezik, hisz egy életre szóló alkalom, amit nem szalaszthat el. Szóval vele tart, megismerkedik Nicholas otthonával, a szokásaikkal, lesz egy kis veszekedés, békülős etye - petye, és a többi finomság amit nem akarok lelőni, mert az érzés miközben olvassa az ember, sokkal felemelőbb, mint ha tudná, hogy ez meg az történik. 

Vélemény: Minden egyes sor kidolgozottnak, érzelem dúsnak és izgalom keltőnek éreztem, még azután sem hagyott nyugodni, hogy félre tettem, mivel el kellett intézzek pár dolgot. Néha úgy éreztem a lelkembe lát a könyv, a legtitkosabb vágyaimat hozta a felszínre amik megelevenedtek a papír lapokon. A két főszereplő személyisége igen valódinak tűnt, néha hazudni kellett, hogy megvédjük a szeretteinket, vagy éppen lemondani  mindenről, hogy eltarthassuk őket. Komoly témákat feszegetett, a családi összetartozás, a vagyoni kérdések, az emberek iránti tisztelet és, hogy érdemes-e mindent feltenni, hogy megkapjuk azt amire egész életünkbe vágytunk? 
Az írónő stílusa tetszett, úgy tudott írni, amiért rávett, hogy még hajnali 2-kor (suli időben) se tudjak megválni tőle, amiért külön gratuláció, mert ritkán maradok fent annyit. 
Kedvenc szereplő: Marty, nagyon bírtam a megjegyzéseit Nicholas segge iránt. 


Összességében: 
Végeredményben újabb csodálatos könyvvel gyarapodtam, egy álompasival és egy életre szóló tapasztalattal. Ajánlom mindenkinek aki szereti a romantikus könyveket, ahol királyok és "egyszerű" emberek esnek szerelembe, és írják meg a saját láv sztorijukat. 



Kedvenc idézetek:



Ha azt mondanák neked, hogy a világ, amit eddig ismertél - és ahogy ismerted - öt hónap múlva összedől, mit tennél?
Természetesen megpróbálnál mindent kihozni belőle. Az ember megcsinálna mindent, amit eddig csak tervezett - és mindenkit megdugna, akit eddig akart -, amíg lehetősége van rá. 



[...] - Jól nézel ki, kicsim! - kiáltotta olyan erős brooklyni akcentussal, hogy az ember már azt gondolta volna, hogy ki akarja gúnyolni a brooklyniakat. Megnyalta a száját. - Hadd kóstoljam meg azokat a kannákat. Egy kis meleg tej, jó lenne a kávéba.



Volt egy sorozat, Őrjítő szenvedélyek, a legidiótább film, amit valaha láttam. Az egyik epizód egy dilettánsról szólt, akinek az volt a szenvedélye, hogy a nő haját szagolgatta.
Ne haragudj, öreg, amiért lenéztelek! Már értem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése